A szöveggondozás összetett feladat. Magába foglalja a szerkesztői, az olvasószerkesztői, a korrektori tevékenységeket. Több nyelvi lektorálásnál, hiszen figyelni kell a stílusra, a tartalomra, arra, hogy a szövegben található adatok, információk megfelelnek-e a valóságnak. Bármilyen kézirat (még nem publikált szöveg) előkészítése, szöveggondozása szakmai képzettséget, ismeretanyagot és nagyfokú koncentrációt követelő munkafolyamat. A szöveggondozás három nagy fázisa a szerkesztés, az olvasószerkesztés és a korrektúra. Sokan szövegszerkesztésnek nevezik. Nem véletlen, hiszen a szöveggondozás valójában a szöveg szerkesztése. Csakhogy a számítógépes nyelvezet terjedésével a szövegszerkesztés sokkal inkább a szöveg formai szerkesztését, alakítását jelenti, így ma a számítógépes szövegszerkesztő-programok használatával azonos fogalomként ismert.
A szöveggondozás fázisai:
A szerkesztés
A szerkesztés a szöveggondozás első munkafázisa. A szerkesztő "közvetít" az olvasó és a szerző között, egyszerre kell a szerző és az ő szövegét olvasó fejével gondolkodnia. Ügyelnie kell a kézirat szerkezetére, világos elrendezésére, a következetes nyelvhasználatra, a stílusra, a szakszavak helyes alkalmazására, a rövidítésekre és a helyesírásra. Dolga a szöveg szerkezeti elemeinek egységesítése, az ismétések kiküszöbölése. Javítja a kéziratban akaratlanul benne maradt logikai hibákat, bukfenceket, valamint korrigálja a hivatkozások, források pontatlanságait, szakszerűtlenségeit.
Az olvasószerkesztés
Az olvasószerkesztés a szöveggondozás második szakasza. Olvasószerkesztés során a publikálásra szánt szöveget, kéziratot nyelvi szempontból ellenőrzik. Az olvasószerkesztőt – magukra valamit is adó lapok, könyvkiadók – alkalmaznak. Dolga a szöveg helyesírási, nyelvhelyességi hibáinak, az elütések javítása, tárgyi tévedések, stílusbeli hibák korrigálása. Az olvasószerkesztés célja, hogy olvasmányosabb, gördülékenyebb, a gondolatokat pontosan kifejező és korrekt adatokat közlő legyen a szöveg.
Olvasószerkesztésre manapság digitális formában kerül a szöveg. A digitális anyagot elő kell készíteni, kiszedni a fölösleges entereket, szóközöket (space-ket). Nyomtatott lapoknál általában az olvasószerkesztés után a tördelőhöz kerül a szöveg. A betördelt anyagot visszakapja az olvasószerkesztő, de ekkor nem a szövegben, hanem a betördelt szöveg nyomtatott verzióján végzi el a még szükséges javításokat. Ehhez sajátos, úgynevezett korrektúrajeleket használ.
A korrektúra
A szöveggondozás utolsó szakasza a korrektúra. A korrektor munkája elsősorban a helyesírási hibák javítása. Általában a betördelt szöveg olvasószerkesztése után jön el az ideje, akkor a nyomtatott szöveget elolvassa, és a papíron a szövegben és a szöveg mellett egyaránt jelzi a hibákat, amelyeknek egy része tördelés közben keletkezett, például a sorok végi szavak elválasztásakor. A korrektúrajelek alapján a tördelő javítja a betördelt szöveget.
A magyar helyesírásról
A magyar helyesírást utoljára 1984-ben újították meg, azóta nem változott. A nyelvben azonban sok minden megváltozott, új szavak kerültek be és terjedtek el. Ezek aligha találhatók meg a szabályzatban vagy a szótárakban. A magyar helyesírás esetleges reformjáról régóta vita van szakmai berkekben. Addig is: amiért valamit helytelenül írunk, nem kapunk büntetést, azért sem, ha nem ismerjük a mozgószabályt, de komoly félreértést, azon keresztül presztízsveszteséget okoz, ha a csuklós autóbusz-vezető helyett csuklósautóbusz-vezetőt írunk. Abból is gond lehet, ha magyar tanárra gondolunk, de magyartanárt írunk. Első látásra a szabályok sem következetesek, mert aki nagyigényű, nem biztos, hogy nagy étkű.
KÉRJEN ÁRAJÁNLATOT!
Kapcsolat
Írhat nekünk a megirjuk.hu@gmail.com címre.
Figyelem! A weboldalon található szövegek, képi elemek a megirjuk.hu tulajdonát képezik, hivatkozás nélküli másolásuk a szerzői jogról szóló törvénybe ütközik.
